Már 132 éves az óbudai kék-fehér

A III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet) 1887. január 24-én alakult egy óbudai kisvendéglőben „24 mozgásra, sportolásra vágyó fiatalember” kezdeményezésére, első elnökének pedig dr. Stern József királyi tanácsost választották meg az akkori jelenlévők.

Magyarország negyedik legrégebben alapított sportklubja a Nagykanizsai Torna Egylet (NTE-1866), a Magyar Atlétikai Club (MAC-1875) és az Újpesti Torna Egylet (UTE-1885) után.

A névválasztás az akkori kor szellemében történt, az atlétikát, a kerékpár sportot és pl. a labdarúgást a "torna" kifejezésben összefoglalva és a világ nagy részén kiemelt rangú, saját sportéletet képező "vívósportot" külön hangsúlyozva. Az óbudai labdarúgás igazi kezdete a 1897. október 31-ére tehető, akkor alakult meg ugyanis a két legjelentősebb óbudai egyesület, a III. kerületi TVE és az 1872-es alapítású Óbudai Torna Egylet tagjaival közösen alkotott Budai Football Csapat. Ez a "házasság" a III. Kerületi TVE futballcsapat 1899. április 30-i megalakulásával ért véget.

Érdemes megjegyezni, hogy akár az 1897-es, akár az 1899-es dátumot tekintjük a III. kerületi futballhistória igazi kezdetének, időben alig maradtak el a legősibbmagyar futballcsapat, az 1897. január 24-én alakult Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának megalakulása mögött. Sőt, a legtöbb egykori és mai neves és sikeres sportklubunk 1897/1899-ben még meg sem pillantottaa napvilágot.

Az UTE futball csapatát 1899. december 31-én vasárnap alapították. Az Újpestieknek, mivel az eddigi homokos edzőpálya mérkőzésre nem volt alkalmas, új pályát kellett keresniük, amire a Pamutgyár melletti füvesföldrészt vélték a legalkalmasabbnak. Itt játszották le az újpesti futballtörténetének első mérkőzését a III. kerületi TVE ellenében, ahol az újpestiek - meglepetésre - 1:1-es döntetlent értek el. A TVE csapat először az Óbudai Torna Egylettel, majd a VAC-cal is egyesült, így született meg először a III. ker. TVAC, majd változott a neve újra TVE-re. A már akkor is kék- fehér színekben pompázó együttes, a III. kerületi TVE a legmagasabb osztályban legnagyobb sikereit a húszas és harmincas években érte el.

A csapat egy alkalommal harmadik lett az Auguszta-serlegért vívott magyar bajnokságban (1914), majd többször is dobogó közelbe ért, azaz negyedik lett. Időközben a csapat megnyerte a Magyar Kupát is, 1931-ben 4-1-re győzte le a fináléban a Ferencváros gárdáját (A győztes csapat névsora: Szulik - Werner, Bíró - Steiner, Lutz, Király – Fenyvesi - Borbély, Zilahi, Győri, Dömötör.

1937-ben aztán búcsúzni kényszerült az élvonaltól, s bár a kényszerszünet először átmenetinek tűnt, végül 59 évvel később sikerült csak a feljutás, 1996-ban. A "Kerület" az azonnali búcsút követően 1998-ban a Tiszakécske elleni osztályozókon diadalmaskodva köszönt ismét vissza az NB I-ben, ahonnan 3/4-évvel később újból kiesett.

A mostani gyerekek szinte el sem hiszik, milyen hangulat volt a két összecsapáson, és a köztük lévő élvonalbeli meccseken. Az 1996-os „debütáláson” például 10 000 ember volt jelen a Győr elleni találkozón. Az átlagos nézőszám a Ferencváros után a legmagasabb volt, ezzel is bizonyítva, hogy Óbudán mennyire szeretik a futballt.

A csapat 1999-ben aztán újra kiesett, majd elkezdődött az egyesület vesszőfutása: 2000-ben gazdasági nehézségek miatt a csapat Csepelre költözött, majd 2002-ben teljesen megszűnt. Közben 2000-ben, immáron III. ker. TUE (Testnevelési és Utánpótlásnevelő Egyesület) néven újraalakult.

2012. áprilisától újra III. Kerületi TVE néven szerepel. A Magyar Bajnokság negyedik osztályában kezdte szereplését az együttes, amit veretlenül megnyert ugyanebben az évben. Azóta 2014-ben megnyerte a BLSZ I. osztályú bajnokságát és az NBIII-ban játssza mérkőzéseit napjainkig.

Minden, ami nem foci

Az egyesület azonban nem csak labdarúgásáról volt híres, asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, úszás, vízilabda, röplabda, torna, és mindenekelőtt atlétika sportágban is országos szinten kiemelkedő eredményeket ért el. Kevésbé ismert például, hogy 1920-26 között a III.ker. TVE vízilabdacsapatának edzője Komjádi Béla volt, akivel kétszer is (1923 és 1924) bajnokságot nyert a Kerület, mindkétszer az FTC csapatát legyőzve. Az 1924-es párizsi olimpián 5 Kerület játékos szerepelt a magyar vízilabda válogatottban.

2015-ben életre kelt újra a III. kerületi TVE vízilabda szakosztálya, az Óbudai Önkormányzat és a Magyar Vízilabda Szövetség támogatásával, sikerült TAO pályázat segítségével új uszodát építeni a Kalap utcai sporttelep területén.

Az 1970-es években virágkorát élte a kézilabda szakosztályunk. Férfi és női csapata is volt az egyesületnek. Az arra az időszakra jellemző, szabadtéri, bitumennel borított pálya épült a Kalap utca sporttelepen, ami remek helyszíne volt az edzéseknek és a mérkőzéseknek. Atlétika szakosztályunkban remek sportemberek pallérozódtak. Említhetnénk Zsivótzky Attila tízpróbázót például, aki szintén a TVE-nél kezdte pályafutását és egészen az 1996-os ifjúsági atlétikai világbajnokság előtti tavaszig itt sportolt, vagy Varga Roland diszkoszvetőt, aki 1996-ban Sidney-ben, ugyanezen az ifjúsági VB-n szerzett ezüstérmet a Kerület sportolójaként.