Az Egyesület adatai

 

Neve: III. Kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet)

Alapítás dátuma: 1887. január 24.

Sportlétesítménye: Hévízi úti stadion

Színe: kék-fehér

 

 

134 éves történelem

 

A III. kerületi TVE (Torna és Vívó Egylet) elődje 1887. január 24-én alakult egy óbudai kisvendéglőben „24 mozgásra, sportolásra vágyó fiatalember” kezdeményezésére, első elnökének pedig dr. Stern József királyi tanácsost választották meg az akkori jelenlévők.

​

Magyarország negyedik legrégebben alapított sportklubja a Nagykanizsai Torna Egylet (NTE-1866), a Magyar Atlétikai Club (MAC-1875) és az Újpesti Torna Egylet (UTE-1885) után.

​

A névválasztás az akkori kor szellemében történt, az atlétikát, a kerékpársportot és pl. a labdarúgást a "torna" kifejezésben összefoglalva és a világ nagy részén kiemelt rangú, saját sportéletet képező "vívósportot" külön hangsúlyozva.

 

Az egyesület eredeti neve is III. kerületi TVE volt, vagyis Torna és Vívó Egylet. Megalakulásának évében még csak egyetlen másik futballcsapat létezett Magyarországon, az Újpesti TE, melyet 1885-ben alapítottak a IV. kerületben.

 

A csapat először az Óbudai Torna Egylettel, majd a VAC-cal is egyesült, így született meg először a III. ker. TVAC, majd változott a neve újra TVE-re. A már akkor is kék- fehér színekben pompázó együttes 1931-ben mutatkozhatott be az NB I-ben, amelynek megszakítás nélkül 1937-ig tagja maradt. Időközben a csapat megnyerte a Magyar Kupát is, 1931-ben 4-1-re győzte le a fináléban a Ferencváros gárdáját (A győztes csapat névsora: Szulik – Werner, Bíró – Steiner, Lutz, Király – Fenyvesi-Borbély, Zilahi, Győri, Dömötör.).

 

A csapat egy alkalommal harmadik lett az Auguszta-serlegért vívott magyar bajnokságban (1914), majd többször is dobogó közelbe ért, azaz negyedik lett. 1937- ben aztán búcsúzni kényszerült az élvonaltól, s bár a kényszerszünet először átmenetinek tűnt, végül 59 évvel később sikerült csak a feljutás, 1996-ban.

 

Az utóbbi idők legnagyobb sikere az 1996-os másodosztályú bajnokság Keleti csoportjának megnyerése volt. A következő évben azonban a csapat kiesett az első osztályból, majd a rákövetkező évben osztályozós helyet szerzett. A Tiszakécske csapatát győzte le

​

Az 1996-97-es szezonban csak osztályozós helyen végzett az első osztályban, s azon 2-1-re alulmaradt a Diósgyőrrel szemben, így ismét kiesett. Egy év szünet után azonban újra visszakerült oda, most az óbudai csapat diadalmaskodott az osztályozón a Tiszakécske ellen oda-visszavágós alapon. Újabb egy évnyi első osztályú szereplés után a gárda ismét távozott a legmagasabb osztályból.

 

A mostani gyerekek szinte el sem hiszik, milyen hangulat volt a két összecsapáson, és a köztük lévő élvonalbeli meccseken. Az 1996-os „debütáláson” például 10 000 ember volt jelen a Győr elleni találkozón. Az átlagos nézőszám a Ferencváros után a legmagasabb volt, ezzel is bizonyítva, hogy Óbudán mennyire szeretik a futballt.

 

Miután a csapat 1999-ben újra kiesett, elkezdődött az egyesület vesszőfutása: 2000-ben gazdasági nehézségek miatt a csapat Csepelre költözött, majd 2002-ben teljesen megszűnt. Közben 2000-ben, immáron III. ker. TUE (Testnevelési és Utánpótlásnevelő Egyesület) néven újraalakult,

a Magyar Bajnokság negyedik osztályában kezdte szereplését az együttes, amit veretlenül megnyert ugyanebben az évben, azóta felváltva hol a harmadik osztályban, hol pedig a BLSZ I. osztályában játssza mérkőzéseit. Jelenleg a csapat az NBIII. Nyugati csoportjában van.

 

2012 áprilisától újra III. Kerületi TVE néven szerepel.

​

 

Minden, ami nem foci

 

Az egyesület azonban nem csak labdarúgásáról volt híres, asztalitenisz, kézilabda, kosárlabda, úszás, vízilabda, röplabda, torna, és mindenekelőtt atlétika sportágban is országos szinten kiemelkedő eredményeket ért el. Kevésbé ismert például, hogy 1920-26 között a III.ker. TVE vízilabdacsapatának edzője Komjádi Béla volt, akivel kétszer is (1923 és 1924) bajnokságot nyert a Kerület, mindkétszer az FTC csapatát legyőzve. Az 1924-es párizsi olimpián 5 Kerület játékos szerepelt a magyar vízilabda- válogatottban. Említhetnénk továbbá Zsivótzky Attila tízpróbázót is, aki szintén a TVE-nél kezdte pályafutását és egészen az 1996-os ifjúsági atlétikai világbajnokság előtti tavaszig itt sportolt, vagy Varga Roland díszkoszvetőt, aki 1996-ban Sidney-ben, ugyanezen az ifjúsági VB-n szerzett ezüstérmet a Kerület sportolójaként.

​

 

Érdekes adatok:

 

Legmagasabb nézőszám 12.000 fő a Ferencváros ellen 1998.08.01-jén.

​

Legnagyobb sikere az 1930/1931-es idény Magyar Kupa győzelme melyben a Ferencvárost múlta felül 4-1 arányban.

1931. május 25. Üllői út, 3000 néző

III. Ker. FC - Ferencváros 4:1 (3:0) Gólszerzők: Zilahi (3), Győri, és Steiner (öngól)

III. Ker: Szulik - Werner, Bíró - Steiner, Lutz, Király - Fenyvesi-Borbély, Zilahi, Győri, Dömötör. Ferencváros: Angyal - Korányi, Papp - Fuhrmann, Bukovi, Lázár - Tánczos, Toldi, Sárosi, Turay, Kohut

 

Ismertebb játékosok:

​

MacBeth Sibaya – dél-afrikai válogatott labdarúgó

Bíró Sándor - 53-szoros magyar válogatott labdarúgó

Kompóti-Kléber Gábor - 23-szoros magyar válogatott labdarúgó

​