III. KERÜLETI TORNA ÉS VÍVÓ EGYLET

Törvényi háttér

​

A köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény

​

• Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat)

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

​

Közösségi szolgálat „fogalma”

A köznevelési törvény definíciója szerint a „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. [4. § (13)]

​

 

A köznevelési közösségi szolgálat keretei között folytatható tevékenységek területei:

a) egészségügyi, b) szociális és jótékonysági, c) oktatási, d) kulturális és közösségi, e) környezet- és természetvédelemi, f) polgári és katasztrófavédelmi, g) közös sport- és szabadidős tevékenység óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, idős emberekkel.

 

 

 A közösségi munka legfontosabb jellemzői:

 

• Kötelezőség és önkéntesség együttese: a tevékenységet a tanulók önkéntesen választják az iskola közvetítette lehetőségek közül

• A tanulók is javasolhatnak fogadó szervezetet

• 50 óra teljesítése kötelező, ebből legfeljebb 5 óra felkészítő majd végezetül 5 óra záró foglalkozás lehet

• A tanulók több fogadó szervezetnél is kitölthetik a kötelező idejüket (maximum 3 szervezet)

• A tevékenységnek nem lehet célja anyagi haszonszerzés

• A bevont tanulók a évfolyam tanulói (esetenként utolsó évfolyamos tanulók). Törekedni kell az egyes évfolyamok közti egyenletes terhelésre

​

• a fogadó intézmény a kapcsolattartás és a tanuló feladatainak szervezése céljából szakmai koordinátort (vagy mentort) nevez meg

• az iskola iskolai koordinátort rendel a fogadó szervezetekhez

• a tanuló a tevékenységéről foglalkozási naplót vezet, melyet a szakmai és az iskolai koordinátor hitelesít

• a szolgálat megkezdését jelentkezési lapon kell az intézménynek jelezni, a közösségi szolgálat ezt követően kezdhető meg

• az osztályfőnök dokumentálja a teljesítést: napló, törzskönyv, bizonyítvány

• feladatellátás lehetőleg helyben

​

 Időkeretek

 

Az “óraként” definiált értéket 60 percben kell számolni, az 50 órába a közösségi szolgálat helyszínére utazás és hazautazás nem számít bele.

• 16 éves kor alatt naponta maximum 3 órát és hetente 12 órát tevékenykedhet a tanuló (tanítási napon napi 2 órát és heti 6 órát)

• 16 és 18 éves kor között 4,5 órát lehet naponta tevékenykedni, hetente összesen 18 órát

• 18 éves kor alatt 14 óra pihenőidőt kell biztosítani két nap között

• 18 év alatti személy 20 óra és 6 óra közt tevékenységet nem végezhet

​

 

Szereplők - feladatmegosztás

 

• iskolai főkoordinátor a területért felelős iskolai vezető

• kapcsolatfelvétel a fogadó szervezetekkel

• együttműködési megállapodás megkötése a fogadó szervezettel

• kapcsolattartás a fogadó szervezetekkel

• kapcsolattartás az iskolai koordinátorokkal, az osztályfőnökökkel

• problémakezelés

• iskolán belüli közösségi szolgálati feladatok szervezése

​

 

Iskolai koordinátor

​

• az iskola dolgozói közül meghatározott szervezethez kijelölt személy

• napi kapcsolattartás egy-egy fogadó szervezettel

• a fogadó szervezethez jelentkezett tanulók felkészítése a mindennapi tevékenység megszervezése, a tanulók irányítása

• szükség esetén (pl. bevezető alkalmakkor) személyes jelenlét a fogadó szervezetnél

• a tanulói teljesítés igazolása a Közösségi szolgálati naplóbanelőkészítő

• végül az értékelő feladatok ellátása, pedagógiai feldolgozás

• osztályfőnök tájékoztatása

​

 

Szakmai koordinátor / mentor

 

• a fogadó szervezet által jelölt személy

• a közösségi szolgálati munka helyszínen történő irányítása

• esetlegesen részt vesz a felkészítésben és a feldolgozásban

• a teljesítések igazolása a Közösségi szolgálati naplóban

​

 

Osztályfőnök

 

• az osztályban tanulók teljesítésének folyamatos ellenőrzése

• a teljesítés dokumentálása a tanuló Közösségi szolgálati naplója alapján, a szülői fogadóórák gyakoriságához igazodóan kéthavonta a teljesítés vezetése az osztálynaplóban és a törzslapon

• szükség esetén (pl. iskolaváltáskor) teljesítési igazolás kiállítása két példányban (tanuló + iskola)

• az éves teljesítések tanulói Bizonyítványba való bevezetése (megjegyzés rovatban – a tanév teljesítése / összesen).

• végül „a közösségi szolgálatot teljesítette” záradék bevezetése a megjegyzés rovatba

• az időarányos teljesítés elmaradása esetén a szülő értesítése

​

 

A közösségi szolgálat dokumentálása

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

 

 

A közösségi szolgálat középiskolai dokumentálásának kötelező elemei

​

• a tanuló által kitöltött jelentkezési lap, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő, gondviselő egyetértő nyilatkozatát,

• az osztálynaplóban és a törzslapon dokumentálni kell a közösségi szolgálat teljesítését

​

• Az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad

• külső szervezet bevonásakor az iskola és a felek együttműködésről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét

​

A közösségi szolgálat megkezdésének feltétele - Jelentkezési lap

 

• az ellátni kívánt területek / fogadó szervezetek megnevezése

• tanuló aláírása

• szülő egyetértő nyilatkozata és aláírása

​

​

Az érettségire bocsátás feltétele, az iskola által kiállított Igazolás

 

• az iskola két példányban állítja ki

• különösen iskolaváltás esetén fontos

​

​

​

​

​